Az ELTE-n egészen a felsőoktatási integráció kezdetéig 2 szervezeti egység foglalkozott testneveléssel, illetve testkulturális képzéssel: a központi Testnevelési Tanszék, illetve a Tanárképző Főiskolai Kar (TFK) Testnevelési (később Testnevelés és Rekreáció) Tanszéke. Az előbbi volt felelős a kötelező testnevelés órák tartásáért, és az egyetemi sportrendezvények szervezéséért, utóbbin pedig testnevelőtanár képzés folyt különböző szakpárosításokban (biológia-, földrajz-, magyar-, stb.). A főiskolai tanszék vezette be Magyarországon először a rekreációs képzést is, testnevelés-rekreáció szak formájában.

2003-ban, amikor az egyetemi átrendeződés során létrejött a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK), és ezt megelőzően megszűnt a Tanárképző Főiskolai Kar, a két, testneveléssel és testkultúrával foglalkozó szervezeti egységet – mivel tanárképzés volt az egyik fő profiljuk – összevonták, és a PPK szervezeti keretébe illesztették be. Így jött létre a Testnevelési és Sportközpont (TSK), lényegében egy önálló, közvetlenül a Dékánhoz tartozó tanszékként. Ez egybeesett azzal, hogy a törvényből kikerült a kötelező testnevelés; és bár sok egyetemen mégis megmaradt, az ELTE lemondott róla, és helyette az 1 kreditet érő, térítésköteles ’Általános testnevelés’-t vezette be. Ezáltal a TSK oktatási terhelése csökkent, ezért elindult az önálló Rekreációszervező és egészségfejlesztő (BSc) alapszakon a képzés. Sajnos az akkoriban zajló akkreditációs vizsgálat kevésnek találta az akkorra már erősen lecsökkent számú sport-pályák és csarnokok számát, ezért a testnevelő-tanár képzés megszűnt az ELTE-n.

A TSK-ban, lévén hogy korábban elsősorban testneveléssel foglalkozott, nem sokan végeztek kutatómunkát, ez együtt az oktatási terhelés csökkenésével, bizonytalanná tette a szervezeti egység jövőjét. Emiatt határozta el a Kar vezetése, hogy megpróbálkozik egy általános fejlesztési stratégia kidolgozásával, és egy új intézet létrehozásával. Ez a munka 2008 szeptemberében indult meg, és még azon az őszön el is készült a stratégiai terv. Az egyetemi eljárásoknak megfelelő folyamatban a Szenátus 2009 tavaszán mondta ki az új intézet létesítését, így 2009 szeptember 1-én megalakult az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete (ESI). Ezzel párhuzamosan - több lépcsős küzdelem után – engedélyezték egy új alapszak indítását is: 2010 szeptemberében elindult a Sportszervező (BSc) alapszak is.

Az ESI elindulását földrengés szerű változások kísérték, hiszen az első félév során 6 oktató töltötte be a nyugdíj korhatárt, és 3 további oktató távozott vidéki egyetemekre. Egy további oktató elvesztését követően 10 új oktató került az Intézetbe. Azt a hátrányt, amit a tapasztalt és gyakorlott oktatók nyugdíjba vonulása, illetve elmenetele jelentett, kompenzálta az, hogy helyükre fiatalabb, lendületes és igen jól képzett csapat került, akik hamar felvették a tempót. Így kialakulhatott egy új, aktív és elhivatott közösség, amiben „régiek” és „újak” harmonikusan tudnak együtt dolgozni. Igen gyorsan kiteljesedett a kutatómunka, létrejött az Ádám György Sportpszichofiziológiai Laboratórium (melyet pályázatok révén korszerű eszközökkel sikerült felszerelni), egyre többen szereztek (és szereznek) PhD fokozatot, és emelkedett az Intézet tudományos publikációs tevékenysége is. Jelenleg már 4, különféle részterületet lefedő kutatócsoport működik az Intézetben. Az ESI oktatói státuszban lévő munkatársai közül 3-an rendelkeznek az MTA Doktora, 10-en pedig PhD tudományos fokozattal, 5 oktató habilitált. További oktatók is folytatnak jelenleg doktori tanulmányokat. Átalakult részben az oktatás is, többször korszerűsítésre kerültek a képzési tervek. Az Intézet jelenleg 2 BSc alapszakot (Sport és rekreációszervezés, illetve Edző) oktat 2-2 szakiránnyal, és zajlik egy mesterszakon folyó képzés is (Rekreáció MSc). A képzés harmadik fokozatában két doktori iskolában fut doktori programunk (Sport és Egészségpszichofiziológia /PDI/, illetve Sport és Egészségnevelés /NDI/). Az intézet jelenleg több, mint 600 hallgató szakos képzéséért felelős, de ellátja az Általános testnevelés tárgy oktatását is szemeszterenként 700-900 hallgatóval.