A szakdolgozattal kapcsolatos tudnivalókat és követelményeket a következő dokumentumok összegzik: a kari szakdolgozati követelmények (Sportmenedzser MSc szak), az ESI szakdolgozati útmutatója és a szakdolgozat/diplomamunka kötelező szerkezeti elemeit tartalmazó dokumentum. A szakdolgozati útmutató végén jelölt forrástípusok minta-tára is segíti a helyes forrásolási technika elsajátítását.

A diplomamunka elemzés (sportszervezet, sportprogram, sportág működésének elemzése) részéhez az intézeti előírások dokumentuma itt tölthető le.

A szakdolgozat vezetéssel kapcsolatos tudnivalókat az itt letölthető dokumentum összegzi.

Az alábbi rövid útmutató segít a szakdolgozatok megfelelő nyelvtani-helyesírási színvonalának elérésében. Egyrészt gyakran előforduló, jellegzetes sport-kifejezések helyesírásával, másrészt napjaink (és ezáltal a hallgatói házi dolgozatokban is gyakran előforduló) típushibáinak felsorolásával, néhány jótanáccsal ezek elkerülésére. Bár a szakdolgozatoknak lényegesebb eleme a tartalom, az igényes formai megvalósítás szintén fontos, és ha ez nem sikerül, az rosszabb jegyet, szélsőséges esetben visszautasítást is eredményezhet. Az Útmutató letölthető ITT.

A következőkben a szakdolgozatokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat összegezzük.

A szakdolgozattal kapcsolatos dátumok

*: Későbbi bejelentés esetében a szakdolgozat leadása és védése egy félévvel később lehetséges. 

A szakdolgozat típusai

Alapvetően három típusú szakdolgozat készíthető BSc-alapszakokon: elméleti, empirikus és módszertani vagy projektjellegű. A három alaptípus mellett készíthető kevert forma. Az elméleti szakdolgozat egy téma önálló feldolgozása a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján, az empirikus szakdolgozat egy adott kérdésre kutatás során (adatgyűjtéssel, mérésekkel) keresi a választ, míg a projektjellegű dolgozat újszerű módszerek, eszközök bemutatását vagy egy egyedi projekt megvalósítását mutatja be. A témaválasztáskor a szakdolgozat típusát is megválasztjuk. A szakdolgozat típusának megválasztásakor fontos szempont, hogy empirikus dolgozat esetében, vagy olyan projektjellegű dolgozatnál, ami során emberektől vagy emberekről történik közvetlen adatgyűjtés, kutatásetikai engedély szükséges, melynek beszerzése a témavezető feladata (a kérelmet csak PhD-fokozattal rendelkező oktató adhatja be).

A szakdolgozatok jellege

A szakdolgozatok tudományos írásnak minősülnek, melyre a tudományos művekre vonatkozó szabályok érvényesek. Ezek közül legfontosabb a megfelelő minőségű források felhasználása és a megfelelő hivatkozási rend. A szakdolgozatok követendő hivatkozási rendjét az ESI Szakdolgozati útmutatója részletesen tartalmazza, a tudományos források kiválasztásához a témavezetőjüktől kapnak segítséget.

A szakdolgozat elkészítésekor kiemelt jelentőségű a tudományos etika maradéktalan betartása. Ez vonatkozik mind a szakdolgozatok készítése során elvégzett kutatásokra (empirikus dolgozatok esetében csak kutatásetikai engedély birtokában kezdődhet a kutatás), mind magára a szakdolgozatokra. Minden szakdolgozat esetében plágiumellenőrzést végzünk. Plágium esetében a szakdolgozat nem nyújtható be; ha a bírálat során derül ki a plagizálás, akkor a szakdolgozatot érdemi tartalmi vizsgálat nélkül elutasítjuk.

A szakdolgozat elkészítésének folyamata

A szakdolgozat elkészítése során a hallgató folyamatosan kapcsolatot tart a témavezetővel, az általa adott részfeladatokat határidőre elvégzi, illetve szükség esetén segítséget kér tőle. A témavezető megkeresése a hallgató felelőssége. A témavezető a konzultációs lap vezetésével igazolja a konzultációk meglétét. A szakdolgozat benyújtásához, elkészítéséhez javasolt legalább félévente 3 konzultáció.

A szakdolgozat elkészítésének folyamata általánosságban a következő:

A szakdolgozat témájának, típusának és a témavezetőnek a kiválasztása. Ennek legkésőbb a témabejelentő benyújtásáig meg kell történnie, azonban érdemes erre hosszabb időt szánni, mivel a témaválasztás és a konzulens megválasztása döntően befolyásolja a szakdolgozat elkészítésének egész folyamatát. A témaválasztáshoz segítséget nyújtanak az oktatók által javasolt szakdolgozattémák, érdemes ezek közül választani. Arra is van lehetőség, hogy a hallgató saját témáját dolgozza fel, amennyiben ehhez témavezetője hozzájárult.

A téma illeszkedjen a szak speciális jellegéhez és a szak szakmai kompetenciáihoz. A szak képzési és kimeneti követelményeit (mely tartalmazza a szakok képzési céljait, a megszerezhető kompetenciák körét) közzétettük az ELTE PPK ESI honlapon, a Szakdolgozati témalehetőségek fül alatt.

Azt javasoljuk, hogy a leendő témavezetőt legkésőbb a témabejelentő Neptunban beadási határideje előtt két-három héttel keressék meg. Ezzel lehetőséget adnak maguknak a téma pontosítására, nem okoz problémát, ha az oktató valami miatt nem tudja elvállalni a témavezetésüket, és el tudják kerülni, hogy az utolsó pillanatban kelljen intézni a témabejelentést.

Szakirodalom gyűjtése. A téma megbeszélése után a témavezető segítségével megfelelő minőségű, tudományos szakirodalmat gyűjtenek, és elkezdik a téma feldolgozását. Empirikus dolgozat esetében ennek az időszaknak a feladata a kutatás előkészítése is (kutatási terv elkészítése, kutatásetikai engedély megszerzése).

A téma pontosítása. A szakirodalom feldolgozása során többnyire pontosabbá válik a dolgozat tényleges témája.

Empirikus dolgozatnál adatgyűjtés, a kutatás jellegétől függően eltérő időigényű lehet. Utána (statisztikai) adatfeldolgozás és az adatok értelmezése zajlik.

A szakirodalomban olvasottak rendszerezése, a dolgozat vázának kialakítása. Elméleti szakdolgozatnál ez a dolgozat fő része.

A dolgozat tényleges megírása. Ennek időigénye is változó, nem csak a szakdolgozat típusa miatt, hanem például a hallgató elfoglaltságai miatt is.

A kizárási kritériumok ellenőrzése. Vannak bizonyos kritériumok, melyeknek a dolgozatnak meg kell felelnie ahhoz, hogy beadható legyen. Ezek ellenőrzése a leadás előtti hetek feladata, áprilisban (őszi félév esetében novemberben) kerül rá sor.

Plágiumellenőrzés. Ez a témavezető feladata. Munkáját azzal könnyítik meg, ha nem követnek el plágiumot, illetve ha a dolgozatukat nem töltik fel előzetesen semmilyen plágiumellenőrző oldalra.

A dolgozat feltöltése. A Neptunban a „Szakdolgozat feltöltése” gomb alatt szükséges megadni a szakdolgozat végleges címét (eltérő lehet a bejelentett témacímtől, de annak keretében szükséges maradnia), kulcsszavakat, a szakdolgozat kivonatát/összefoglalását (max. 500 karakterben). A szakdolgozat fájlt Wordben (címlaptól az utolsó melléklet oldalig), a hallgató által aláírt Eredetiségnyilatkozatot beszkennelve, a konzulens által aláírt Konzultációs lapot beszkennelve együtt, egyetlen WinZip-fájlba tömörítve lehet feltölteni a Neptunba (a tömörített fájl mérete max. 204,8 MB lehet). A feltöltés előtt még egyszer ellenőrizzék, hogy a formai követelményeknek megfelel-e a dolgozat, címlap, tartalomjegyzék és minden egyéb; a tartalomjegyzék a legfrissebb változat alapján készült, illetve van-e oldalszámozás.

A dolgozatok bírálata. A beadott szakdolgozat bírálatát a hallgató a záróvizsga előtt megkapja, a Neptunban. A bíráló – elfogadott dolgozat esetében – két kérdést is feltesz, melyre a hallgató a záróvizsgán a védés során válaszol.

A szakdolgozat védése. A záróvizsga keretében kerül rá sor, ha a dolgozatra legalább elégséges jegyet kapott a hallgató. A védés során egy maximum 10 perces prezentációban (PowerPoint) bemutatja a dolgozatát, válaszol a bíráló kérdéseire, majd a záróvizsga-bizottság és a hallgatóság kérdéseire is. Az egy bizottságnál záróvizsgázó hallgatók egymás prezentációit meghallgatják, de a védés egyébként is nyilvános, tehát bárki részt vehet a védésen.

A szakdolgozat visszautasításának kritériumai

Vannak olyan kritériumok, amelyeknek a szakdolgozat meg kell, hogy feleljen ahhoz, hogy érdemben elbírálható legyen. A következő esetekben kerül a szakdolgozat visszautasításra, a szakdolgozat tartalmának vizsgálata és mindenfajta mérlegelés nélkül:

1. A szakdolgozat témája eltér a témabejelentéskor megadott témától

2. A szakdolgozat terjedelme nem éri el a kari követelményrendszerben megadott minimum terjedelmet

3. Plágium esetében

4. A szakdolgozat felépítése nem követi az ELTE PPK kari követelményrendszerében meghatározott tartalmi egységeket

5. A szövegközi hivatkozások és az irodalomlista nincs összhangban

6. A szakdolgozat elkészítéséhez a hallgató a meghatározott minimumnál kevesebb forrást használt fel.

7. Kutatásetikai engedély vagy szakértői engedély hiányában.

A visszautasítási kritériumok részletes kifejtését az ESI Szakdolgozati útmutatójában találják.

A plágium

A szakdolgozat szövegében minden olyan állításnál, gondolatnál, adatnál, ábránál, fényképnél, stb., ami nem a hallgatótól származik, meg kell jelölni a forrást. Ez még közismertnek vagy evidenciának tekintett állítások esetében is így van. A források megjelölésének pontos módját az ESI szakdolgozati útmutatója tartalmazza.

A tudományos életben az egyik legsúlyosabb cselekedet, ha valaki más szellemi termékét a sajátjaként tünteti fel; ezt nevezzük plágiumnak. Hétköznapi nyelven ez más szellemi termékének az ellopását jelenti.

A plagizálás megelőzése érdekében a hallgató a dolgozat Neptunba való feltöltése előtt elküldi a szakdolgozat véglegesnek szánt változatát a témavezetőjének, aki feltölti az ELTE PPK által preferált/kijelölt plágiumkeresőbe. A plágiumkeresés eredményét a témavezető elküldi az Intézetnek és a hallgatónak is. Ha a plágiumkereső szoftver egyezést mutatott ki, akkor a témavezető az egyezések vizsgálatával eldönti, hogy valóban plágiumról van-e szó. Amennyiben a plágium bebizonyosodik (pl. hiányzó hivatkozás), a témavezető felszólítja a hallgatót a javításra, pótlásra. Ha ez nem történik meg, a témavezető megtagadja a szakdolgozat/diplomamunka benyújtását.

Kérjük a hallgatókat, hogy ők ne töltsék fel a dolgozatukat, mert ez befolyásolja a plágiumkeresés eredményét.

A plágiumkeresés mellett mind a témavezető, mind a bíráló figyelmet fordít a szakdolgozatra ilyen szempontból is. A következő esetek számítanak plágiumnak:

1. Más által írt teljes dolgozat beadása saját munkaként

2. Más szövegének a megfelelő hivatkozás nélkül való átvétele

3. Hivatkozási anomália

4. Több forrásból összeollózott szövegrészekből álló dolgozat

5. Szó szerinti idézetek mértéktelen használata

6. Nem létező vagy hibás forrásmegjelölés.

Mindezeknek a részletes, példákkal illusztrált magyarázata és az egyes típusok következményének leírása megtalálható az ESI Szakdolgozati útmutatójában.

Kutatásetikai kérelem vagy szakértői interjú engedélye

A kari szabályozás alapján minden olyan kutatómunka (ide értve a szakdolgozatok és TDK dolgozatok alapján képező kutatásokat is), mely emberből vagy emberről nyert adatok elemzésére vonatkozik, csak kutatásetikai engedély birtokában végezhető. Ennek alapján minden olyan (pl. pszichológiai, terhelésélettani, antropometriai, dietetikai, stb.) empirikus vizsgálat, ami humán adatok gyűjtését is magába foglalja (akkor is, ha ez névtelenül vagy az interneten keresztül történik, és akkor is, ha mindössze egy interjút foglal magába) etikai engedélyköteles. Nem szükséges etikai engedély ugyanakkor az elméleti összefoglaló típusú munkákhoz. Etikai engedélyt minősített (PhD fokozattal rendelkező) kutató-oktató kérhet. További részletek az etikai engedéllyel kapcsolatban a kari Kutatásetikai Bizottság honlapján (http://www.ppk.elte.hu/keb) találhatók.

Az ún. szakértői interjú nem kutatási engedélyhez kötött felmérési módszer, viszont ugyanúgy szigorú szabályok betartása szükséges ehhez is. A részletes szabályozás megtalálható az ESI Szakdolgozati útmutatójában. A szakértői interjúhoz az interjúalanyoktól az ESI által kiadott ún. ,,Tájékoztató és beleegyező nyilatkozat szakértői interjúhoz ” aláírása szükséges, amelyet a témavezetőnél kell leadni archiválás céljából.

Letölthető dokumentumok, űrlapok:

https://www.ppk.elte.hu/urlapok