Általános információk

A diplomamunka az egyetemi tanulmányaik utolsó évében elkészített hosszabb lélegzetű dolgozat, melynek elkészítése lehetőséget ad arra, hogy témavezetőjük segítségével egy Önöket érdeklő témával foglalkozzanak hónapokon keresztül. A beadott és elfogadott diplomamunkákat az államvizsgán védik meg.

A diplomamunkával kapcsolatos tudnivalókat és követelményeket a következő dokumentumok összegzik: a kari szakdolgozati követelmények (Rekreáció mesterszak), az ESI szakdolgozati útmutatója és a szakdolgozat kötelező szerkezeti elemeit tartalmazó dokumentum.

A diplomamunka vezetéssel kapcsolatos tudnivalókat az itt letölthető dokumentum összegzi.

Az alábbi rövid útmutató segít a diplomamunkák megfelelő nyelvtani-helyesírási színvonalának elérésében. Egyrészt gyakran előforduló, jellegzetes sport-kifejezések helyesírásával, másrészt napjaink (és ezáltal a hallgatói házi dolgozatokban is gyakran előforduló) típushibáinak felsorolásával, néhány jótanáccsal ezek elkerülésére. Bár a diplomamunkák lényegesebb eleme a tartalom, az igényes formai megvalósítás szintén fontos, és ha ez nem sikerül, az rosszabb jegyet, szélsőséges esetben visszautasítást is eredményezhet. Az Útmutató letölthető ITT.

A következőkben a diplomamunkával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat összegezzük.

A diplomamunkával kapcsolatos dátumok

A tanulmányaikat a 2017/18-as tanévben vagy annál később kezdő hallgatók számára:

*: Későbbi bejelentés esetében a diplomamunka leadása és védése egy félévvel később lehetséges.

A diplomamunka típusai

Két típusú diplomamunka készíthető: elméleti vagy empirikus.

A diplomamunka jellege

A diplomamunkák tudományos írásnak minősülnek, melyre a tudományos művekre vonatkozó szabályok érvényesek. Ezek közül legfontosabb a megfelelő minőségű források felhasználása és a megfelelő hivatkozási rend. A diplomamunkák követendő hivatkozási rendjét az ESI Szakdolgozati útmutatója részletesen tartalmazza, a tudományos források kiválasztásához a témavezetőjüktől kapnak segítséget.

A diplomamunka elkészítésekor kiemelt jelentőségű a tudományos etika maradéktalan betartása. Ez vonatkozik mind a diplomamunkák készítése során elvégzett kutatásokra (empirikus dolgozatok esetében csak kutatásetikai engedély birtokában kezdődhet a kutatás), mind magukra a diplomamunkákra. Minden diplomamunka esetében plágiumellenőrzést végzünk. Plágium esetében a diplomamunka nem nyújtható be; ha a bírálat során derül ki a plagizálás, akkor a diplomamunkát érdemi tartalmi vizsgálat nélkül elutasítjuk.

A diplomamunka elkészítésének folyamata

A diplomamunka elkészítése során a hallgató folyamatosan kapcsolatot tart a témavezetővel, az általa adott részfeladatokat határidőre elvégzi, illetve szükség esetén segítséget kér tőle. A témavezető megkeresése a hallgató felelőssége. A témavezető a konzultációs lap vezetésével igazolja a konzultációk meglétét. A diplomamunka elfogadásához legalább öt konzultációnak meg kell lennie.

A diplomamunka elkészítésének folyamata általánosságban a következő:

A diplomamunka témájának, típusának és a témavezetőnek a kiválasztása. Ennek legkésőbb a témabejelentő benyújtásáig meg kell történnie, azonban érdemes erre hosszabb időt szánni, mivel a témaválasztás és a konzulens megválasztása döntően befolyásolja a diplomamunka elkészítésének egész folyamatát. A témaválasztáshoz segítséget nyújtanak az oktatók által javasolt témák, érdemes ezek közül választani. Arra is van lehetőség, hogy a hallgató saját témáját dolgozza fel, amennyiben ehhez témavezetője hozzájárult.

Azt javasoljuk, hogy a leendő témavezetőt legkésőbb a témabejelentő leadási határideje előtt két-három héttel keressék meg. Ezzel lehetőséget adnak maguknak a téma pontosítására, nem okoz problémát, ha az oktató valami miatt nem tudja elvállalni a témavezetésüket, és el tudják kerülni, hogy az utolsó pillanatban kelljen intézni a témabejelentést.

Szakirodalom gyűjtése. A téma megbeszélése után a témavezető segítségével megfelelő minőségű, tudományos szakirodalmat gyűjtenek, és elkezdik a téma feldolgozását. Empirikus dolgozat esetében ennek az időszaknak a feladata a kutatás előkészítése is (kutatási terv elkészítése, kutatásetikai engedély megszerzése).

A téma pontosítása. A szakirodalom feldolgozása során többnyire pontosabbá válik a dolgozat tényleges témája.

Empirikus dolgozatnál adatgyűjtés, a kutatás jellegétől függően eltérő időigényű lehet. Utána (statisztikai) adatfeldolgozás és az adatok értelmezése zajlik.

A szakirodalomban olvasottak rendszerezése, a dolgozat vázának kialakítása. Elméleti szakdolgozatnál ez a dolgozat fő része.

A dolgozat tényleges megírása. Ennek időigénye is változó, de érdemes erre több hónapot  szánni a dolgozat témavezetőnek való leadása előtt.

A kizárási kritériumok ellenőrzése. Vannak bizonyos kritériumok, melyeknek a dolgozatnak meg kell felelnie ahhoz, hogy beadható legyen. Ezek ellenőrzése a leadás előtti hetek feladata, áprilisban (őszi félév esetében novemberben) kerül rá sor.

Plágiumellenőrzés. Ez a témavezető feladata. Munkáját azzal könnyítik meg, ha nem követnek el plágiumot, illetve ha a dolgozatukat nem töltik fel előzetesen a plágiumellenőrző oldalra.

A dolgozat kinyomtatása, köttetése és leadása. A nyomtatás előtt még egyszer ellenőrizzék, hogy a formai követelményeknek megfelel-e a dolgozat, címlap, tartalomjegyzék és minden egyéb; a tartalomjegyzék a legfrissebb változat alapján készült, illetve van-e oldalszámozás.

A dolgozatok bírálata. A beadott diplomamunkát egy bíráló és a témavezető értékeli; ezeket a hallgató az államvizsga előtt megkapja. A bíráló – elfogadott dolgozat esetében – két kérdést is feltesz, melyre a hallgató az államvizsgán a védés során válaszol.

A diplomamunka védése. A szakos záróvizsga keretében kerül rá sor, ha a dolgozatra legalább elégséges jegyet kapott a hallgató. A védés során egy maximum 10 perces prezentációban (PowerPoint) bemutatja a dolgozatát, válaszol a bíráló kérdéseire, majd az államvizsga-bizottság és a hallgatóság kérdéseire is. Az egy bizottságnál államvizsgázók egymás prezentációit meghallgatják, de a védés egyébként is nyilvános, tehát bárki részt vehet a védésen.

A diplomamunka visszautasításának kritériumai

Vannak olyan kritériumok, amelyeknek a diplomamunkának meg kell, hogy feleljen ahhoz, hogy érdemben elbírálható legyen. A következő esetekben kerül a diplomamunka  visszautasításra, a diplomamunka tartalmának vizsgálata és mindenfajta mérlegelés nélkül:

1. A diplomamunka témája eltér a témabejelentéskor megadott témától

2. A hallgató nem konzultált rendszeresen a témavezetőjével

3. A diplomamunka terjedelme nem éri el a kari követelményrendszerben megadott minimum terjedelmet

4. Plágium esetében

5. A diplomamunka felépítése nem követi az ELTE PPK kari követelményrendszerében meghatározott tartalmi egységeket

6. A szövegközi hivatkozások és az irodalomlista nincs összhangban

7. A diplomamunka elkészítéséhez a hallgató az előírtnál  kevesebb forrást használt fel.

8. Kutatásetikai engedély hiányában.

A visszautasítási kritériumok részletes kifejtését az ESI Szakdolgozati útmutatójában találják.

A plágium

A diplomamunka szövegében minden olyan állításnál, gondolatnál, adatnál, ábránál, fényképnél, stb., ami nem a hallgatótól származik, meg kell jelölni a forrást. Ez még közismertnek vagy evidenciának tekintett állítások esetében is így van. A források megjelölésének pontos módját az ESI szakdolgozati útmutatója tartalmazza.

A tudományos életben az egyik legsúlyosabb cselekedet, ha valaki más szellemi termékét a sajátjaként tünteti fel; ezt nevezzük plágiumnak. Hétköznapi nyelven ez más szellemi termékének az ellopását jelenti.

A plagizálás megelőzése érdekében a témavezető a dolgozat leadása előtt elküldi a diplomamunka véglegesnek szánt változatát a KOPI plágiumkeresőbe. Ha a KOPI 5% vagy annál magasabb mértékű összesített egyezést mutatott ki, akkor a témavezető megvizsgálja az egyezéseket, és ha plágiumról van szó, akkor nem járul hozzá a dolgozat beadásához. Kérjük a hallgatókat, hogy ők ne töltsék fel a dolgozatukat, mert ez befolyásolja a plágiumkeresés eredményét.

A plágiumkeresés mellett mind a témavezető, mind a bíráló figyelmet fordít a diplomamunkára  ilyen szempontból is. A következő esetek számítanak plágiumnak:

1. Más által írt teljes dolgozat beadása saját munkaként

2. Más szövegének a megfelelő hivatkozás nélkül való átvétele

3. Hivatkozási anomália

4. Több forrásból összeollózott szövegrészekből álló dolgozat

5. Nem létező vagy hibás forrásmegjelölés.

Mindezeknek a részletes, példákkal illusztrált magyarázata és az egyes típusok következményének leírása megtalálható az ESI Szakdolgozati útmutatójában.

Kutatásetikai kérelem

A kari szabályozás alapján minden olyan kutatómunka (ide értve a szakdolgozatok, diplomamunkák és TDK dolgozatok alapján képező kutatásokat is), mely emberből vagy emberről nyert adatok elemzésére vonatkozik, csak kutatásetikai engedély birtokában végezhető. Ennek alapján minden olyan (pl. pszichológiai, terhelésélettani, antropometriai, dietetikai, stb.) empirikus vizsgálat, ami humán adatok gyűjtését is magába foglalja (akkor is, ha ez névtelenül vagy az interneten keresztül történik, és akkor is, ha mindössze egy interjút foglal magába) etikai engedélyköteles. Nem szükséges etikai engedély ugyanakkor az elméleti összefoglaló típusú munkákhoz. Etikai engedélyt minősített (PhD fokozattal rendelkező) kutató-oktató kérhet. További részletek az etikai engedéllyel kapcsolatban a kari Kutatásetikai Bizottság honlapján (http://www.ppk.elte.hu/bizottsag/keb) találhatók.

Letölthető dokumentumok, űrlapok:

http://www.ppk.elte.hu/tanulmanyi/tajekoztato/urlap