Szenvedélyes testedzés

A testedzésfüggőséget - ami egy kóros pszichés jelenségként ismert - a túlzott mennyiségű edzéshez kötik a szakirodalomban. Azonban az edzésmennyiség az egyén személyes-, szociális lehetőségeitől és fizikai erőnlététől is függ, nem beszélve az edzés indokáról, ami nagyon heterogén a testedzést végző populációban. Az irodalom nem veszi figyelembe a szenvedélyes, illetve elkötelezett, edzésformát amelyben ugyancsak nagy mennyiségű rendszeres edzésrutinnal találkozunk, viszont nem káros sem a sportoló egyénre, sem a társas környezetére, így ellentétben áll az edzésfüggőséggel. A kutatási program elsődleges célja, hogy definiálja, felmérje és megkülönböztesse a szenvedélyes sportolót vagy testedző egyént a testedzésfüggőségben szenvedő egyénektől.

Testedzésfüggőség a (szervezett) versenysportban

A testedzésfüggőség egy súlyos pszichológiai probléma tünete, mint sok más addikciók. Ki miért menekül a testedzésfüggőségbe nem tanulmányozható a tudományos módszerrel, mert esettanulmányokról van szó (minden ember vagy eset más). A szakirodalom kérdőívvel méri fel a hajlamosságot a morbiditásra, viszont ezáltal csak a testedzésfüggőség tüneteit illetve azok jelenlétének az intenzitását méri fel. Ez egy konfúziót generál a szakirodalomban, ugyanis sok tünet hasonlít vagy egybeesik a versenysportban manifesztált és tapasztalható magatartási és pszichológiai jelenségekkel. Például a sok edzés, vagy konfliktus a sok edzés miatt, hangulat változás stb. nem tünetek a versenysportban viszont azoknak számítanak a testedzésfüggőségben szenvedő egyéneknél. Az elmélet, amit ez a kutatás vizsgál az, hogy a szervezett sportban nem lehet igazán edzésfüggőséggel találkozni, mert az edzésfüggő, mint a drogfüggő akkor edz, amikor a pszichés szükséglet azt megköveteli, míg a versenysportban előre megtervezett edzések vannak. Persze lehet találkozni kivételekkel, de ezt tisztázni kell a szakirodalomban és a jelen konfúziót helyére tenni.

A téma kutatói

Szabó Attila  habilitált egyetemi docens (szabo.attila@ppk.elte.hu)

Demetrovics Zsolt  egyetemi tanár (demetrovics.zsolt@ppk.elte.hu)

Orosz Gábor  egyetemi adjunktus (orosz.gabor@ppk.elte.hu)

Kovacsik Rita  (ELTE SE Aerobik Szakosztály)

Ricardo de la Vega  (Universidad Autónoma de Madrid)

Roberto Ruiz-Barquin  (Universidad Autónoma de Madrid)

Mark D Griffiths  (Nottingham Trent University)

Publikációk a témában

• Szabo, A., & Egorov, Y. A. (2016). Exercise Addiction. In: Lane, A. M. (Ed.) Sport and Exercise Psychology (2nd ed., pp. 178-208). London; New York: Routledge. ISBN:978-1-84872-223-1
• Szabo, A., Griffiths, M. D., De La Vega, R. M., Mervó, B., & Demetrovics, Zs. (2015). Methodological and conceptual limitations in exercise addiction research. Yale Journal of Biology and Medicine, 88(3): 303–308.
• Griffiths, M. D., Urbán, R., Demetrovics, Zs., Lichtenstein, M. B., de la Vega, R., Kun, B., Ruiz-Barquín, R., Youngman, J., & Szabo, A. (2015). A cross-cultural re-evaluation of the Exercise Addiction Inventory (EAI) in five countries. Sports Medicine - Open, 1, 5. doi:10.1186/s40798-014-0005-5
• Berczik, K., Griffiths, M.D., Szabo, A., Kurimay, T., Urbán, R., & Demetrovics, Zs. (2014). Exercise Addiction. In Rosenberg, K.P., & Feder, L.C. (Eds.). Behavioral Addictions: Criteria, Evidence, and Treatment (Chapter 13, pp. 317-342; peer reviewed book chapter). San Diego, CA: Academic Press. ISBN: 978-0-12-407724-9
• Berczik, K., Griffiths, M.D., Szabo, A., Kurimay, T., Kökönyei, Gy., Urbán, R., & Demetrovics, Zs. (2014). Exercise addiction - the emergence of a new disorder. Australasian Epidemiologist, 21(2), 36-40.