A kutatás kiinduló pontja az, hogy az életmód az egészségi állapot alapvető meghatározója, a hibás életmód elemei pedig kockázati tényezőként működnek. Számos betegség megelőzhető, ha az életmódot az egyén és környezete által meghatározott kereteken belül helyesen tervezzük, illetve szükség esetén megváltoztatjuk. Az életmód helyes alakítása, illetve megváltoztatása motivációt igényel, a kutatás ezek feltárását is célul tűzte ki. Külön hangsúly esik a mozgásos aktivitásra, mint az életmód egyik centrális elemére, ennek motivációs, attitűdbeli és gyakorlati aspektusait egyaránt vizsgáljuk. Fontos felismerés, hogy az emberek többsége elméletileg tisztában van azzal, hogy mit kellene tennie az egészsége érdekében, mégis csak jelentős kisebbségük teszi, különösen a mozgási aktivitás tekintetében (életmód paradoxon). Ezen eltérés okának, és megváltoztatása módjának vizsgálata áll a kutatás középpontjában.

Az eddigiek során megpróbáltuk összepárosítani a betegségek - különösen a pszichoszomatikus és szomatizációs betegségek, valamint az úgynevezett nem-specifikus egészségproblémák kockázati tényezőit az életmód különböző elemeivel. Kiderült, hogy ezek egymásnak nagyon jól megfeleltethetők, jellegzetes kapcsolat mutatkozik az életmód zavarok és a betegségek kialakulásának valószínűsége között. Ugyanakkor a betegségek kezelésében meglepően ritkának mutatkoznak az életmód-központú terápiák, és különösen kevés szerepet kap az életmódra koncentráló megelőzés.

Saját felmérésünk szerint az emberek többsége meglehetősen (és meglepően) pontosan tisztában van ezzel a ténnyel, és azzal is, hogy mit kellene tennie a saját egészsége érdekében. Különösen sokan vannak tisztában a rendszeres mozgási aktivitás egészségvédő szerepével és helyezik a legmagasabb prioritások közé a sportos tevékenységet az egészségmegőrzés eszközei között. Ugyanakkor a felmérések szerint mindössze az emberek 9-12%-a mozog rendszeresen, míg a passzívak aránya meghaladja a 70-80%-ot.

Kutatásunk hipotézise ezek alapján az, hogy az egészséges életmód kialakulásának legnagyobb hátráltatója a kellő és elég konkrét motivációk hiánya. Az egészség – paradox módon – nem jelent motivációt, amíg van, csak akkor, ha romlik. Mivel sok rendellenesség, sőt kóros elváltozás (pl. cukorbetegség, hipertónia, tumorok, stb.) sokáig rejtve marad, és panaszokat nem okoz, a motiváció ébredése gyakran már késő. Fontos tehát, hogy olyan motivációs tényezőket találjunk, amelyek idejében és nagy számban képesek az embereket az életmód megváltoztatására indítani.

A téma kutatói

Bárdos György,  egyetemi tanár, az MTA Doktora (bardos.gyorgy@ppk.elte.hu)

Publikációk a témában

• Bárdos, Gy.  A környezet és a belső állapot, pszichovegetatív folyamatok, pszichoszomatikus betegségek, In: Nánási, I (szerk): Humánökológia. Medicina Kiadó.  pp: 407-427. 1999.
• Bárdos, Gy.  Magatartásélettan, In: Buda, B és Kopp, M (szerk): Magatartástudományok.  Medicina Kiadó.  pp: 65-90. 2001.
• Bárdos Gy.  Viselkedésélettan I: Pszichovegetatív Kölcsönhatások.  Scolar, Budapest.   2003.
• Bárdos, Gy.  Magatartási orvosbiológia – útban az integratív orvoslás felé.  Magyar Tudomány.  48 (109): 1364-1372. 2003.
• Bárdos, Gy.  Viselkedésélettan II: Az élet árnyoldalai: Fájdalom, öregedés, halál.  Scolar, Budapest.   2006.
• Seres, G., Bárdos, Gy. Pszichológiai tényezők az irritábilis bél szindromában: a megküzdés és a kötődés, valamint az életminőség vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle. 61: 373-397. 2006.
• Bárdos, Gy. A lélek segélykiáltása. Pszichofiziológiai betegségek. In: Sinkó Dóra (szerk): Lelkünk rajta. Válogatás a Pszibapszis előadásaiból.  Saxum - Pszichodiák, Budapest. pp. 201-230. 2009
• Dancey, C. P.,  Stenner, P., Attree, E.A.,  Coogan, J.,  Kovács, A.,   Bárdos, G. Irritable Bowel Syndrome in Hungary: how do patients view their illness? Clinical and Experimental Medical Journal. 3: 487-498. 2009.
• Szemerszky, R., Köteles, F., Bárdos, Gy. A környezeti elektromágneses terhelés hatásának tulajdonított nem-specifikus tünetek és a tünetképzés pszichológiai háttértényezői. Magyar Pszichológiai Szemle. 65: 533-571 2009.
• Bárdos, Gy. Viselkedés kívül-belül. ELTE, Budapest. 2012.
• Bárdos, Gy. Érzelmek és zsigerműködés. In: Varga, K., Greguss, A.Cs.,
• Bányai, É. Affektív Pszichológia Medicina Kiadó, Budapest. pp. 345-356. 2012.
• Ábrahám, J., Bárdos Gy. Szabadidő és rekreáció Kultúra és Közösség 4/5: 25-19. 2014.