ESI TDK PROGRAM

Bizottság

Elnök: Dr. habil. Gősi Zsuzsanna, egyetemi docens

Tagok: Dr. Tabi Norbert, egyetemi adjunktus, Beszkid Attila, egyetemi tanársegéd

Titkár: Mikó Alexandra, egyetemi tanársegéd

14:15               Előadások feltöltése

14:30               Ünnepélyes megnyitó: Dr. Kovács Katalin, egyetemi docens, TDK elnök

14: 40– 14:55  Fodor Zsombor: Orthorexia nervosa, edzésfüggőség és sport iránti elköteleződés a profi és amatőr labdarúgók körében.

14:55 – 15:10  Nagy Boglárka: Az emberkövető védekezés oktatása reform módszerrel

15:10 – 15:25  Glofák Eszter Petra: Látvány-csapatsport támogatás hatása a kézilabdában a sportolók szemével

15:25 – 15:40  Rövid Boglárka: A tájékozódási futás helye és lehetőségei a magyar testnevelés oktatásában

15:45               Ünnepélyes zárás: Lehmann László, mestertanár, operatív intézetigazgató

Megjegyzés: A programfüzetbe az absztraktok lektorálás nélkül, eredeti formában jelennek meg. 

Orthorexia nervosa, edzésfüggőség és sport iránti elköteleződés a profi és amatőr labdarúgók körében

Szerző: Fodor Zsombor, Sportmenedzser szak, MSc I. évf.

Témavezető: Dr. Kovács Katalin, egyetemi docens

Konzulens: Dr. Molnár Andor, egyetemi docens

 

A vizsgálat célja: Szakdolgozatom témája az orthorexia nervosa, az edzésfüggőség és a sport iránti elköteleződés előfordulása a labdarúgók körében. Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam a labdarúgók körében a fent említett három zavar előfordulásának gyakoriságát és ezeknek az egymással való összefüggéseit.

Hipotéziseim: Hipotéziseimben feltételeztem, hogy a három jelenség jellemzőbb a profi labdarugókra, mint az amatőrökre. Feltételeztem továbbá, hogy a három zavarból legalább kettő, valamilyen összefüggésben van egymással. Végezetül pedig azt feltételeztem, hogy az orthorexia nervosa és az edzésfüggőség együtt is előfordul a labdarugók körében.

Vizsgálati anyag és módszer: A vizsgálatom célcsoportját a labdarúgók alkották, a kutatásban pedig amatőr és profi, férfi sportolók vettek részt (n=186 fő). A kutatásom során kérdőíves módszert alkalmaztam, melynek a kitöltési kritériuma az igazolt labdarúgói státusz, illetve a 18. életév betöltése volt. Az orthorexia nervosa vizsgálatára az ORTO-15 kérdőívet, az edzésfüggőség vizsgálatára az Exercise Addiction Inventory kérdőívet, illetve a sport iránti elköteleződés tanulmányozására a „Sport-elköteleződés kérdőív-2”-t használtam.

Eredmények: Az eredmények alapján megállapítható, hogy az orthorexia nervosa előfordulása az amatőr labdarúgóknál magasabb. Az edzésfüggőség, valamint a sport iránti elköteleződés viszont a profi labdarúgóknál volt jelentősebb. A teljes mintát tekintve a labdarúgók körében kimutatható, hogy a sport iránti elköteleződés és az orthorexia nervosa között nincs korreláció, ezzel szemben az edzésfüggőséggel viszont igen. A teljes mintában továbbá az orthorexia nervosa nem korrelál az edzésfüggőséggel.

Következtetés: A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy az orthorexia nervosa, az edzésfüggőség és a sport iránti elköteleződés kimutatható mind az amatőr, mind a profi labdarúgók körében, továbbá a három zavar több esetben összefüggésben áll egymással.

Kulcsszavak: orthorexia, edzésfüggőség, sport iránti elköteleződés, amatőr, profi, labdarúgók

 

Az emberkövető védekezés oktatása reform módszerrel 5. évfolyamon

Szerző: Nagy Boglárka, középiskolai diák, 5. évf.

Témavezető: Erdősi Zoltán, testnevelő

Konzulens: Dr. Kovács Katalin, egyetemi docens

 

Bevezetés

12. évfolyamos technikumi diákként sportedző szakmát tanulok ultimate frisbee sportágban. Gyakorlati képzésem során volt már alkalmam edzésrészletek megtartására 10-14 éves diákok számára. Azt tapasztaltam, hogy ha a gyerekek már a tanulás kezdetén játszanak akkor hamarabb megértik az emberkövető védekezést. Szemben azokkal, akik először az elkapásokat és dobásokat tanulják meg. Tapasztalatom megerősíti a repülő korong szövetség által kiadott tankönyvben írt elméletet (Erdősi, 2021). Vizsgálatomban arra voltam kíváncsi, hogy a játék alapú oktatás hatékonyabb-e az emberkövető védekezés gyakorlására mint a technika alapú.

Anyag és módszer

Videóelemzésemben 5. évfolyamos osztályokban (n=6) labdával játszott 5 perces ultimate frisbee mérkőzéseket hasonlítottam össze. A mérkőzéseket megelőzően az osztályok 20 tanórás ultimate frisbee oktatásban vettek részt. Kettő osztály játék alapú (vizsgálati csoport) , négy osztály technika alapú (kontroll csoport) módszer szerint. A GPAI módszer használatával vizsgáltam, hogy a diákok milyen hatékonyan hajtják végre az emberkövető védekezést.

Eredmények

Vizsgálati csoportban a négy védekező játékosból átlagosan 2,95 követte az emberét. Kontroll csoportban 2,55.

Vizsgálati csoportban az összes passz 62,5%-át kapták el. Kontroll csoportban az összes passz mindössze 32,85%-át kapták el.

Megbeszélés

Eredményeink alapján a vizsgálati csoport támadó játéka úgy volt szignifikánsan hatékonyabb, hogy közben az emberkövető védekezés is hatékonyabb volt. Elmondhatjuk, hogy az emberkövető védekezés a gyorsabb és pontosabb támadások közben is mérhetően jobban fejlődött azokban az osztályokban, ahol a tanórákon nem a technikai elemek izolált gyakorlásán, hanem a folyamatos játékon volt a hangsúly.

Kulcsszavak: Emberkövető védekezés, ultimate frisbee, játék alapú oktatás

Irodalom

Erdősi, Z. (2021): Ultimate frizbi. A repülő korong csapatsport oktatása testnevelés-órai keretek között. MediaBook, Budapest

 

Látvány-csapatsport támogatás hatása a kézilabdában a sportolók szemével

Szerző: Glofák Eszter Petra, Sportszervezés szak, 3. évf.

Témavezető: Dr. Kassay Lili, egyetemi docens

Konzulens: Kovács István Attila, egyetemi tanársegéd

 

A látványcsapatsport-támogatás jelentős hatással van a magyar sportéletre, különösen a kézilabdára. Ez a tanulmány ennek hatékonyságát vizsgálja a sportolók szemszögéből, feltárva, hogy a támogatás hogyan befolyásolja a sportolók fejlődését és csökkenti-e az anyagi terheiket. A dolgozat elméleti háttere részletesen bemutatja a látványcsapatsport-támogatás rendszer alapfogalmait, a támogatás időszakait, törvényi szabályozását, változásait, valamint a kézilabda és a dotáció kapcsolatát és hatását.

A kutatás során három hipotézist vizsgáltam:

1. A kézilabda sportágon belül rosszul használják fel a TAO támogatást a sportszervezetek, ezért a sportág jelenlegi helyzetével a sportolók nincsenek megelégedve.

2. A sportolók (kézilabdások) nem tudják, hogy ez a támogatás értük van és mi az, ami esetleg leveheti róluk a terhet anyagilag.

3. A szülőkről való anyagi teher levétel nem valósul meg, továbbra is drága a sportoltatás.

Az adatfelvétel a magyarországi kézilabdázók körében történt egy online kérdőív segítségével. A kérdőív a játékosok TAO-támogatásról alkotott véleményére, a sporttal való elégedettségére, az anyagi terhekre, valamint a sporteszközök és gyógyászati segédeszközök elérhetőségére vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Demográfiai adatokat is gyűjtöttem, mint például a nem, az életkor, a játékszint és a megye, ahol a sportegyesület található. Az adatfelvétel anonim módon zajlott. A kutatásom eredményeit részletesen ismertetem, értelmezem és bemutatom. Továbbá összefoglalom a legfontosabb megállapításait, javaslatokat teszek a látványcsapatsport-támogatás rendszer fejlesztésére, és kitekintést adok a további kutatási lehetőségekre.

Kulcsszavak: kézilabda, látványcsapatsport- támogatás, társasági adó, hatása

 

A tájékozódási futás helyzete és lehetőségei a magyar testnevelés oktatásban

Szerző: Rövid Boglárka, Testnevelés - földrajz osztatlan tanárszak, 4.évf.

Témavezető: Dr. Kovács Katalin, egyetemi docens

 

„A skandinávok értelmezése szerint a tájékozódás, mint kultúra - része a modern ember kultúrájának. Ismeretanyaga átfogja, vagy érinti a műveltség területeinek nagy részét. A pedagógus szempontjából a nevelési területek összességét érinti.” (Hardi András, 1993) Az északi országokban a tájékozódási futás fontos szerepet játszik az oktatásban, különösen a testnevelés részeként. A kutatásom hosszútávú célja a sportág oktatásának népszerűsítése a hazai testnevelés órákon. Kíváncsiak voltunk, hogy jelenleg milyen szerepet tölt be a sportág a testnevelés órákon és a testnevelő tanárok, milyen ismeretekkel rendelkeznek a tájfutásról. Feltételezzük, hogy az iskolai testnevelésben nem része az általánosan alkalmazott mozgásformáknak, illetve a testnevelőknek nem naprakész a sportág oktatásmódszertani ismerete. A kutatást kérdőíves módszerrel végeztük el, ami etikai engedéllyel van ellátva és a demográfiai adatokra, tanulmányi- és oktatási tapasztalatokra kérdezett rá. A kérdőívet „hógolyó” -módszerrel terjesztettük, személyes úton és online platformok segítségével. A vizsgálat a testnevelő tanárokat célozta meg, illetve a testnevelést oktató sportszakembereket. A kérdőívre, 70 testnevelő tanár válaszolt, az ország egész területéről. Az eredmények szerint a válaszadó pedagógusok közel 80%-a nem alkalmazza a tájékozódási futást az óráin és 64,3%, úgy véli, hogy a sportág nem része a nemzeti alaptanterv (NAT) által előírt tevékenységeknek. Az is kiderült, hogy a pedagógusok 57%-a találkozott felsőfokú tanulmánya során a sport elméletével, de gyakorlati alkalmazásában kevésbé járatosak. A kitöltők egynegyede érzi, úgy, hogy kapott oktatásmódszertani javaslatokat, ami gátolja a tájékozódási futás beépítését az iskolai órákba. Összességében a kutatásunk arra a következtetésre jutott, hogy bár a NAT bizonyos kerettantervi egységekben lehetőséget ad a tájfutás alkalmazására, mint alternatív mozgásforma, az oktatók hiányos felkészítése akadályozza a sportág oktatását. A tájékozódási futás iskolai oktatása a testnevelés és az iskolai sporttevékenységek fontos eszközévé válhatna, amennyiben a pedagógusok megfelelő képzést kapnának, és az alaptanterv jobban támogatná a sport integrációját. Ahhoz, hogy a tájékozódási futás elérje potenciálját a magyar oktatásban, fontos lenne a pedagógusképzés megerősítése, valamint a digitális eszközök és modern tanítási módszerek széles körű alkalmazása. Források: Hardi András: A tájékozódás, természetjárás, tájfutás 170-174. (1993) Herpainé Lakó, J., Müller, A.,Szabó, B., (2017). A tájfutás oktatásának lehetőségei az iskolában a kerettantervek tükrében Az Eszterházy Károly Egyetem tudományos közleményei